Aki rendszeresen mozog az Internet világában, az nagy valószínűséggel ismeri a mémeket, vagy legalábbis egyet fel tud idézni magában - még ha nem is tudja pontosan róla, hogy mém. De mi is az a mém, mi tekinthető annak, hogyan lehetne meghatározni, hogy mi tartozik ide, és mi máshova...
A mém a mimémia szóból származik, ami utánzást jelent - legtöbbször biológiai szempontból használták (eddig) pl. a darwinista evolúcióelméletek során különböző szervezetek folyamatait fejezték ki vele, a későbbiekben (már a kulturális evolúcióelmélet részeként) Richard Dawkins úgy határozta meg, hogy „a kulturális átadás egységének vagy az utánzás, az imitáció egységének gondolatát hordozza”.
Dr. Garry Marshall, a Middlesex Egyetem Informatikai Intézet oktatója írásában, mely alapvetően a már 1960-as években megindult kulturális evolúció a a hálózatokon kutatásaira támaszkodik, kijelenti, hogy szükségszerű volt egy ciklikus "mém"-stílus kialakulása. A téma nem elhanyagolhatóságát jelzi, hogy a szakfolyóiratokban is egyre sűrűbben kerülnek elő ilyen cikkek (pl. Heylighen: Evolution of Memes on the Network. In: Ars Electronica Catalogue. Vienna : New York : Springer, 1996 stb.), továbbá Számadó Szabolcs is írt a témában, aki az ELTE Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszékén oktat és az MTA Elméleti Biológiai és Ökológiai Kutatócsoportjában dolgozik.
Alapvetően a mémek párhuzamokon alapulnak - ahogy a humor egyéb válfajai is (pl. rendőrviccek stb.), miközben egy mögöttes tartalom alapján ütköztetnek bizonyos társadalmi viszonyokat kifejező szimbólumokat. Ezen párhuzamok és ellentétek egységében fontos a paradigmatikus szemantikai szinkronizmus (tehát leegyszerűsítve 1 információs csomagnak egy közös térben és közös időben kell szerepelnie a megfelelő értelmezéssel, értelmezési közegével, hogy relevánsnak lehessen minősíteni) egy különös aspektusa - ez pedig egy meghatározhatatlan, rejtett "butítás", ami egyszerre időszerű és időszerűtlen.
Ha egy adott kép ábrázol egy embert, akiről elmondjuk, hogy modern - a képen előfordulhat, hogy egy követ nyomogat, amelynek külleme hasonlít egy iPhone-ra, majd odaírják alá, hogy pl. iStone. A vicc poénja anakronisztikus és a felvonultatott fogalmakhoz társított értékekből bontakozik ki. Ellenben ez a példa még nem lesz mém - csak akkor, ha esetlegesen elterjed az Apple által fémjelzett "i" kezdetű tárgyak "kreálása" - pl. iJuice, iPedál stb. - különböző médiumokon/médiumokban.
A mémesítéskor fontos szerepet kap egy-egy visszatérő vicc, poén esetén maga a közeg, vagyis az internetes közösség. Tehát a mém nem csak egy szimpla vicc, hanem egy viszonylagosan, mindenki által ismert elemekből álló, gyakran időleges divathullámokban felmerülő társítási produktum, aminek mindenképpen széles körben (a kiindulási pontjától legalább "2 lépés" távolságba - pl. ha a szomszéd mond valami vicceset, és mi ismerjük, még nem elég, pl. a településen kívül stb. is) el kell terjednie, és a célzott közönség (jelen esetben az internetezők, ilyen oldalakat olvasók, böngészők) körében az elemeknek közismerteknek kell lennie.
Példa erre:
(Nicolas Cage arca a "Vámpír csókja" c. film egyik jelenetéből)
I
I
V
(Az "Ötödik elem" c. film egyik jelenetéből az "operaénekesnő" arcát átszerkesztik az előbbi alapján)
Kész is. Azonban le kell szögeznünk, hogy természetesen sokan nem értik az ebből fakadó poént. Sajnos ennél a "műfajnál" ez sokszor előfordul - a poén megmagyarázása értelmetlen (mint ahogy egy irodalmi mű is akkor válik mesterkéltté általában, ha elkezdik megmagyarázni azt).
Összefoglalva: a mémjelenség egy olyan folyamat, ami mindenképpen bekövetkezett volna, ugyanis törvényszerű volt a megjelenése az Internet és egyéb kulturális tényezők hatására. Csupán arra kell figyelni, hogy nehogy belőlünk is egy mém legyen...
A következő bejegyzés előfutáraként egy kis "subkulturális" ajánlat (nyugalom, ezért ennél komolyabb lesz - valamennyire):
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése