2016. április 17., vasárnap

Példa egy ingyenes integrált könyvtári rendszerre - a KOHA

Ma Magyarországon a könyvtárügyben az egyik legjelentősebb kérdés mindig a pénzügyek tekintetében merül fel - pl. létszám, gyarapítás, integrált könyvtári rendszer (IKR) ára stb. terén. Sok intézmény, közművelődési könyvtár még csak IKR-rel sem rendelkezik (, mert "költséghatékonysági megfontolásokból" így alakultak/alakították a szolgáltatásaikat). Bejegyzésemben egy ingyenes rendszerrel igyekszem megismertetni az olvasókat, könyvtárosokat, intézményvezetőket, mégpedig a Kohával.

A Koha szolgáltatását 2015-ben több ország nemzeti könyvtára is igénybe vette: Fülöp-Szigetek (Manila), Sri Lanka, Zambia, Malawi stb. Magyarországon is használják már; például a Szent István Egyetem Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeum Műszaki Dokumentációs Központja.

Rövid története

1999-ben a Horowhenua Library Trust (Új-Zéland) a 2000-es évekre való átállás esetleges hibáinak kiküszöbölésére (Y2K bug) igyekeztek a korábban használt rendszer helyett egy másik IKR-t keresni (elsősorban egy nyílt forráskódút), viszont nem találtak egy megfelelőt sem. Emiatt 1999 szeptemberében elkezdtek dolgozni a Koha IKR-en. 2000 júliusában már elkészült a Koha 1.00 megosztható formában, majd augusztusban Lengyelországból jelezték, hogy igényt tartanának egy fordításra. 2001-ben alkalmassá vált a rendszer a Z39.50-es protokoll használatára, illetve a MARC rekordok importálására egyaránt. 2002-ben már Franciaországban is telepítették.
2005-ben a Koha támogatását átvette a LibLime szoftverekkel foglalkozó kereskedelmi vállalat, mely aztán 2009-ben bejelentette saját fejlesztésű Koha verzióját, emiatt a nyílt forráskódú Koha közösség elhatárolódott a cégtől. 2005 májusára már az argentínai egyetemeken is megkezdték a rendszer bevezetését. 2007-re az akkor elérhető lengyel, katalán, svéd, német, spanyol, török, finn, ukrán, olasz, kínai, thai, japán, koreai nyelv mellett a magyar nyelvű elérésen és programfelületen is elkezdtett dolgozni Imecs Ágnes, mára pedig szinte felsorolhatatlan mennyiségű nyelven készül(t) el a fordítása a programnak.
2015-re körülbelül 290 javítócsomag (patch) jött ki a Koha számára, és 2015 májusára immár a Koha 3.20.0-ás verzió vált elérhetővé. Jelenleg több mint 2500 könyvtár használja világszerte.

Rendszerigénye, összetevői

A Koha Linux alapú szervert (Apache HTTP Server) használ MySQL adatbázis-kezelő rendszerrel, és Zebra típusú keresőmotorral működik. Tekintettel arra, hogy Perl programozási nyelven írták, annak értelmezésére is fel kell készíteni a rendszerünket.
Hardware tekintetében széles skálán mozoghat az alkalmazhatóság, a mai konfigurációk szemszögéből minimális a gépigénye; amelyik számítógépen stabilan működik például egy Ubuntu [(Processzor (x86) 1 GHz, 512 MB memória, HDD 5 GB, monitor felbontás: 1024x768)], azon a Koha is működik fennakadás nélkül (az állományadatok mennyiségétől függően).

Próba

A próba során három út volt lehetséges:
  • DVD-ről kipróbálhatja bárki a Koha tesztverzióját (ingyenesen letölthető a rendszer);
  • Telepíthető például Linux Ubuntu alatt parancssoros paraméteres utasításokkal (csak azoknak ajánlott ez, akik értenek hozzá);
  • A már korábban említett DVD-ről partíciók kezelésével.
A DVD-ről való próbakor egy Xubuntu operációs rendszer kerül ideiglenesen a program hátterébe, mely kezeli a rendszert.

A próba során nem kívántam a saját partícióimat átstrukturálni, így a DVD-ről való tesztelést választottam.
A feltételek a következők voltak:
Pentium(R) Dual-Core CPU T4500 & 2.30GHz x 2 processzor, 1,9 GiB memória, grafikailag: Mobile Intel® GM45 Express Chipset x86/MMX/SSE2.
 

A rendszer maga

Miután felállt a rendszer, az „admin” felületen láthatóvá válnak a főbb funkciók – kölcsönzés, folyóiratok, tagok karbantartása, keresés, gyarapítás, katalogizálás stb. Először a könyvtár adatait kell meghatározni, melyekhez később hozzárendelhetünk további adatokat, egységeket (pl. gyerekkönyvtár).

A Koha nyitófelülete
"Könyvtárképzés" a Kohában

"Tagkönyvtárak" kezelése

A tagok felvételéhez definiálni kell azok paramétereit (csoportjait, osztályait). A csoportoknál testre szabható minden – például hogy az adott csoport mire jogosult. Ezek után listába szedve kezelhetőek ezek a csoportok. Ezek után már lehet tagokat felvinni.
Miután kitöltöttük a megfelelő mezőket, elérhetővé válik a tag adatlapja, illetve van lehetőség fénykép beállítására is.

"Osztályképzés" a Kohában


Olvasói adatok a Kohában


Katalogizálási modul

A katalogizálási modul hasonlóan egyszerű, mint a korábban említettek, bármilyen dokumentumról lehet megfelelő rekordot készíteni (pl. DVD, VHS, audioanyagok, modellek stb.). Ezt Z39.50 szerint is meg lehet tenni. Az új rekordok esetén űrlapok állnak rendelkezésre a bevitelre, amit átemeléssel is ki lehet töltetni automatikusan (a csekély számú honosítási hely a próba során, ahonnan átemelhettem, a tesztverzió miatt volt tapasztalható, egyébként az OSZK, MOKKA is lehet a keresés célja). A bibliográfiai leírás átemelése, kitöltése után elérhetővé válik a példánystátuszhoz köthető felület.

"Űrlapsémák" a Kohában


Könyvek űrlapja a Kohában

Találat a Z39.50 alapú keresésse


Kölcsönző modul

Kölcsönzés során a megfelelő adatok megadásával, elérhetőek egyéb lehetőségek (pl. összesítő listából láthatóak; meddig, mennyiért stb. lehetnek a kintlevőségek a felhasználónál). A visszavétel a dokumentumot egyértelműen beazonosítva hajtható végre.
A kölcsönzéshez hasonlóan lehet különböző részlegekbe áthelyezni az állományegységeket, tehát a rendszer az ilyen területeket is képes kezelni.
Statisztikák is lehívhatóak a Kohából.


Kiadás a Kohában

Visszavétel a Kohában

Statisztika a Kohában

OPAC

A rendszer által biztosított OPAC felület letisztult, és elvégezhetőek azok a műveletek, melyek más hasonló, térítéses IKR esetén is (pl. tartozások lekérdezése, kölcsönzési történet stb., illetve egyéb lehetőségek: lehet dokumentumokat értékelni stb.). Mindezek mellett minden további nélkül megadható online elérésként a dokumentumok elektronikus forrása (katalogizálásnál) - például Jókai Mór „Aranyember” című műve esetén, amennyiben nincs kölcsönözhető példány az intézményben, már a katalógusból látható egy alternatív elérési út a Magyar Elektronikus Könyvtár e-dokumentuma irányába egy kattintható linkkel.

OPAC felülete a Kohában (1)


OPAC felülete a Kohában (2)


Kiegészítés

Magyarországon a Koha IKR-t használja a Szent István Egyetem Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeum Műszaki Dokumentációs Központja. Megkeresésemre (tekintve, hogy a Koha angol nyelvű verzióját próbáltam ki) Vámos Rita könyvtáros volt olyan kedves, hogy felvilágosítson a program magyar nyelvűsége terén.
A Koha OPAC felülete már elérhető magyar nyelven, azonban egyes részek magyarítását jelenleg ők oldják meg saját erőforrásokból (külön csomag kezeli a könyvtáros és az OPAC felület nyelvi szókincsét a Kohában).Mindezek mellett Vámos Rita arra is rávilágított, hogy a testreszabhatóság a Koha alapja pl.  beviteli űrlapokat is lehet készíteni.


Keresés a Szent István Egyetem Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődéstörténeti
Szakmúzeum Műszaki Dokumentációs Központjának OPAC-jában
(A képet Vámos Rita készítette)



Összesítés

Mindent összevetve a Koha egy olyan rendszer, ami a gyakorlatban jól használható, azonban megfelelő szintű informatikai tudás szükséges a beüzemeléséhez (szerver, operációs rendszer stb. tekintetében).
Előnye, hogy gyakorlatilag bármilyen átlagos paraméterekkel rendelkező PC-n fennakadás nélkül üzemel, illetve a programkörnyezet sem igényel semmiféle anyagi beruházást (nyílt forráskód, hozzáférés stb. végett).
Maga a rendszer ingyenesen elérhető, szinte minden funkciójával együtt (amennyiben a Koha Community termékét választjuk).
Mindezek, illetve egyéb pozitívumai mellett az ingyenessége és alacsony gépigénye, rendszerigénye együttesen jó megoldást jelenthet több olyan helyen, településen, ahol forráshiány miatt negatív lépéseket kell tenni az intézmények fennmaradásához. Ez azért is fontos, mert 2013-as könyvtári statisztika szerint Magyarországon átlagosan egy könyvtárban (5028 fő / 3764 intézmény) 1,33 fő dolgozott könyvtáros munkakörben teljes munkaidőben, ebből következik pedig, hogy a további megszorítások a szolgáltatások nem csak leépítését, hanem megszűntetését is eredményezhetik.
Másik szempont, hogy bizonyos esetekben egy ilyen ingyenes rendszer jelenthet megoldást egy intézmény számítógépesítésekor, állományadatainak gépesítésekor. Egyfajta akcióterv keretében szinte minimális ráfordítással a Koha lehetőséget adhatna a bizonyos "fehér foltok" felszámolására (legalább ideiglenes megoldásként – adatkonverziót pedig a későbbiekben is végre  lehetne hajtani)...



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése